Sziasztok!

Közben Franz bardon véleményét is elolvastam a témáról. Hosszadalmas lenne kifejteni, de majd írok róla. Nem leszek itthon a hét végén, ezért a meditációt a jövő hétre halasztanám. A programot a jövő hét elején írom majd ki. Későn láttam, hogy írtál, ezért ben koncentráltam a kísérletre. Utólag elnézést kérek!

Barátsággal: Archeon

Szia!

Nekem jó, csinálhatjuk, akár ketten is, vagy ha lesz még jelentkező akkor többen!

Szia!

Megpróbálom röviden megválaszolni a kérdést.

Régóta mondják, hogy az általunk "külső" világnak mondott fizikailag érzékelhető valóságot az emberi psziché hozza létre. Ezzel egyetértek, de...

Amíg a belső valóságot az ember SZABADON MINDEN KÖTÖTTSÉG nélkül teremtheti módosíthatja, és ezáltal a saját valóságának mindenható istene, addig a "külső" valóságban minden ember belső valósága benne van. Vagyis a "külső" valóság az a belső emberi pszichék eredője.

Rendkívül félrevezető, és álságos az a New Age elképzelés, hogy az ember korlátlanul változtathatja a külső valóságot, akarata szerint. Ez abban az esetben lehet igaz, ha az ember veszi a fáradságot arra, hogy megvizsgálja azokat a tudati kapcsolatokat, amelyek körül veszik.

Az egyik kedvenc hasonlatom amelyet előadásokon szoktam elsütni a következő: Mindenki ábrándozik arról, hogy egyszer nagy nyeremény birtokába kerül. Gyakran el is költjük képzeletben :-) Ám nem mindenki nyer. Sőt.. Ha az ember minden további nélkül hivatva lenne saját valóságának kivetítésére, kizárólag milliárdosok szaladgálnának az utcán. De ez nem így van. Vajon miért nem? Nos, azért mert egy nagy nyeremény nem csak az adott ember sorsát változtatná meg /jó vagy rossz irányba/ hanem a KÖRNYEZETÉNEK sorsát is. Azaz, ha a velem kapcsolatban élők sorsában nincs benne, hogy ez bekövetkezik, akkor én sem fogok nyerni. Nemcsak nyilvánvaló kapcsolatokról lehet itt szó. Karmikus szál köthet össze a sarki fűszeressel, az autószerelőmmel, stb. Amíg nem tudom, hogy egy adott esemény milyen következményekkel jár rám, és egész környezetemre nézve, addig marad annak eldöntése, hogy reggel fekete, vagy kék zoknit húzok-e, hogy ebédre töltött káposztát, vagy rántott húst eszem-e. Ráadásul még ezek a látszólag bagatell döntések is sorsfordítók lehetnek....

A mágia legfőbb célja önmagunk megismerése, de nem középiskolás fokon. Amikor már tudom, hogy nekem mi az utam, amikor már feltártam a környezetemmel a legmélyebb tudati kapcsolatot is, amikor már olyan eszközeim vannak, amelynek segítségével tényleg tudok hatni a szellemvilágra /ahonnét egyébként valamennyi látható folyamat kiindul/ akkor, de csak is akkor lehet beszélni szabad emberi akaratról, a homo divinans-sá alakulásról, addig nem. Ezek még csak az ember-emberrel való mélyebb nem látható tudati kapcsolatokról szólnak, még csak nem is érintettük a szellemvilágban test nélkül létező intelligenciák hatását a "látható" világra.

Hogyan lehet, hogy egy adott tárgyat, dolgot, stb. ugyan úgy lát két ember? Seth erre röviden azt mondja: "Azért, mert telepatikusan megegyeznek tudat alatt, hogy ugyan úgy fogják látni" :-) A kvantumfizika óta tudjuk, hogy a fizikai valóságot alkotó anyagok kvantumokból állnak. /A mágusok évezredek óta tudják, hogy így van :-)/ És mint tudjuk a kvantumok előszeretettel viselkednek elvárásaink szerint :-)

Itt a soulon rengeteg olyan kapcsolatot tártunk már fel, amely látens módon hatott az életünkre. Többek között a Te belső valóságodat is vizsgáltuk már, és a résztvevők között igen sok egyezés volt annak érzékelése közben. Vagyis voltak már ilyen jellegű kísérletek. Arra gondoltam, tegyetek akkor utazást - vagy inkább tegyünk - az én belső valóságomba. Több szem többet lát. Aztán meglátjuk, hogy ebből mi sül ki :-)

Előre mondom, hogy ez a kísérlet - ha egyetértetek vele - szigorúan bejelentkezés alapján jöhet létre.

Barátsággal: Archeon

Sziasztok

Igen, túl nagy téma, és elengedhetetlenül szükséges volna, hogy valamiképpen közös elgondolás éljen mindannyiunkban a személyiséggel psziché felépítésével kapcsolatban...

Nem is erőltetem ezt így ebben a formában, azonban egyszerűsíteni lehet a kérdésfelvetést...

A külső és belső világ mindenki számára ismert és egymástól jól elkülönül...
A tanítás szerint a külső világunk is mentális világ hiszen a pszichénkkel fogjuk fel és értelmezzük amit érzékelünk kívül...

De a külső világ nem más, mint a belső megszilárdult állapota, mint a víznek egy másik állapota a jég pl.

Hiszen az érzékszerveink összes tapasztalata adja a külső világról alkotott képünket is... Ha például nem hall vagy nem lát valaki, az teljesen hiányzik is a külső világ tapasztalatából, vagyis egy vaknak és egy süketnek egészen más a külső univerzuma mint annak aki minden érzékszervével érzékelhet...

Meditáció témája lehetne az, hogy valamiképpen képet kapjunk a külső univerzum szilárdnak érzékeléséről, vagyis a belső mentális és a külső megszilárdult állapot differenciája miből adódik? Hogyan jön létre az egyéni, mondjuk szubjektív, mentális világunk, és mi az oka annak, hogy a külső ezzel szemben objektív, tehát mindenki ugyanazt tapasztalja valóságnak, de hogyan van az, hogy az egyén kétféle világot tapasztal, pedig csak külső érzékszervi úton jut tudáshoz... Szóval sok kérdés merül fel ezzel kapcsolatban és mind érdekesek...

A szavak síkján persze nehéz valami olyat megfogalmazni ami nem kifejezhető szavakkal, mint a gondolatok, vagy a mentális világ belső működése De egy kísérletet akkor is tehetünk, legfeljebb nem kapunk válaszokat, de a mi az univerzum valósága kérdés rendkívül izgalmas

Ezen túl menően persze kíváncsi vagyok a te elme/psziché külső és belső univerzum koncepciódra...
Ha lesz időd írhatnál erről!

Sziasztok!

Sajnos az elmúlt héten a családban adódott egy egészségügyi történés, ezért kevéssé tudtam ide koncentrálni. Nos, ez átmenetinek bizonyult, vagyis most már minden rendben van..

Az a probléma az ehhez hasonló okfejtésekkel - szerintem, - hogy kevéssé gyakorlatias. Azaz valaki ezt szépen leírta, valószínűleg tapasztalatok alapján, de ez csak elmélet. Vagyis lehet hogy így van, de lehet, hogy nem. A magam részéről azt mondanám kerek perec, hogy a tapasztalataim ezt nem támasztják alá, ergó, számomra ez nem követendő irányvonal.

Ámde saját magamat cáfolnám, ha ezt elfogadnám :-) Azaz van egy elvem amely szerint semmit sem szabad elutasítani, - igaz elfogadni sem - megfelelő vizsgálat nélkül. éppen ezért a pénteket simán "rááldozhatjuk" erre a témára. Viszont abban még mindig tanácstalan vagyok, hogy ezt miként írhatjuk ki témaként? ha erre van ötlet, szívesen fogadom!

Barátsággal: Archeon

Az emberi psziché, avagy az individuális tudat, három teljesen egymásra épülő, de mégis jól elkülöníthető funkcióból áll, mint belső érzékszervek, melyek az emberi lény mentális és külső fizikai világgal kapcsolatos tapasztalatait érzékeli, értelmezi és kisajátítja azaz magáénak tekinti.

E három funkció egyike az én képző, amit közismerten egó-nak nevezünk, a manas, amit elmének nevezünk, illetve az értelem vagy intellektus amit buddhinak nevezünk...

E hármas funkció alkotja az individualitás pszichikus rendszerét...

Hogyan működik ez a rendszer?

Egy egyszerű példával szemléltetve a következőképpen, vegyünk egy az elménkben megjelenő képet, mondjuk egy alma képét...

A manas ebben a folyamatban mint egy vászon funkcionál, nem tesz egyebet mint megjeleníti a gondolatokat, nem ítélkezik, nem kapaszkodik, nem kötődik, olyan mint egy filmvászon, megjelenít, de maga független a megjelenített dologtól!

A buddhi, vagyis az értelem nem tesz egyebet, mint értelmezi és felcímkézi, és kimondja, hogy az adott dolog micsoda...

Az én képzőben jön létre az egó, az egó elsődleges funkciója, hogy a buddhi által azonosított és megnevezett dolgokat kisajátítja, vagyis ez a funkció adja a dolgokhoz az enyém érzését, vagyis az egó mindent birtokol. Í, az alma képéből, au egónak köszönhetően automatikusan az almám kifejezés keletkezik, és a birtoklás érzete társul ehhez, mely annyira hétköznapi megszokott érzés, hogy az ember erről nem is éber egyáltalán... Az egó nagyon mélyen elrejtett megfoghatatlan erő valójában magának az abszolútumnak egy korlátozott vagy limitált állapota...

Ehhez a pszichológiai gépezethez tartozik 5-féle erő és 10 képesség, melyek összehatása hozza létre az ember számára a külső és a belső univerzumot, vagyis a külső fizikai és a belső mentális világot... Ebben a doktrinában nincs asztrális és mentális megkülönböztetve, az egy állapotot jelöl, mivel, minden amit az elme megjelenít, gondolatként értelmez a buddhi, s a különféle erők hozzák létre az öt érzékszervhez kapcsolódó képi, hang, íz, illat és tapintás érzet világát, kívül és belül...

E filozófiai rendszer értelmében, minden a forrásban jön létre és a forrásból árad ki önmagába, semmi nincs rajta kívül.

A dualitás látszatát öt burok, illetve 3 kötelék, vagy tisztátalanság hozza létre, mely burkok és kötelékek által a legfelsőbb úr, vagy forrás, maya-nak köszönhetően mintegy "elveszíti" abszolút voltát (látszólag) és bele feledkezik a létforgatagába, vagyis a szamszárába süllyed, mint purusha, vagy individuális lény, mely végső kötelékként a cselekvés burkát, vagyis a fizikai testet veszi magára, s emberi, állati növényi és mindenféle formákban mint szemlélő tudatosság vesz részt a létforgatagában, születések ezrein át lépdelve időbe térbe és formába zárva, a dualitás rabjaként várva a felszabadulást!

Az univerzális létben való részvétel eszköze az antahkarana, vagyis az individuális tudat, vagy ismertebb elnevezéssel az emberi psziché...

Ez a vázlatos leírás természetesen csak érinti a psziché működését és a tanítás szerinti teljes felépítését, de egy meditációs kísérlethez talán elegendő támpontot ad...

Ha kérdése lenne valakinek ezzel kapcsolatban azt bátran tegye fel, szívesen válaszolok, legjobb tudásom szerint!